Magara 2

1 îsa'ŋ da̱a̱rɨŋ: kila sooga–lé, Roománíŋá'ŋ ába kuriŋa'ŋ ta̱bʉ Ga̱ɨsa̱r Agustus bá dáálí rááŋa áláŋ ba̱rʉŋa'ŋ kwa–sí nyét kɨɨ́lol. 2 namá jɨɨ́lo waar kuwaŋ–sí kuuŋe li–ii asá Kiríniyos Sʉ́ʉ́rɨya a̱kʉ́ro'ŋ ta̱bʉ aáŋá. 3 Kwa bi kwa namá nyétkɨ́eŋ elelŋa–lé kawŋíe áLáŋ Kɨ́eŋ kona rimmeŋ káwal. 4 ɨ́sɨ namás jáwla ná deem Nasaras–lé nyaŋá alá Ga̱lɨ́le kéŋá ná jáápa ná Da̱ʉ̂dꞌíŋ deem Betlaham nyáŋa alá yʉ̂dɨya kéŋá ɨdɨɨ̌ŋ ná yé Da̱ʉ̂dꞌíŋ órré'ŋ kwa–lé aáŋá. 5 Namá kí Moo arrá keéŋe, áláŋ kɨ́eŋ kona rímmeŋ káwal asá yé tɨ́o ásáŋ jee naŋ asá dakki eŋa áláŋ kiri. 6 ila dɨo ǎl li–ii ka̱ɨ́ŋ, namá kééŋ soga pʉʉgʉl áláŋ kiri. 7 Namá dééŋ kwě ta̱bʉ kwaŋ–sí kiri asá kwě dee kéŋá. Namás kí jʉrɨ nɨo nás tabbâna–lé lupo ɨdɨ̂ɨ̌ŋ ná yeeŋ sóólá'ŋ tóŋ lóó ás kʉmmé ba. 8 Wʉoŋa na Melega: ila lóó–le namá nîŋ wʉoŋa ka̱ɨ̌ŋ náŋ paál ka̱ɨŋ ná síŋ ʉrɨ́ŋá'ŋ jaánó della kawe. 9 Loŋ piíŋ meleg namás yeeŋ–sí suur palí, na Loŋpiíŋ galaŋa nás yeeŋ–sí erreŋe namá ka̱lɨ soŋŋâ tɨ́o. 10 Meleg namás in kwǎ, "ka̱lɨ áy–ii tɨɨ̂ba, ká kilmá'ŋ sɨmmɨŋ soŋŋâ'ŋ belé tullés aiŋ, áísáŋ waa ná kwa–lé nyét páágó. 11 Bɨŋa–sí attô Jááso dʉŋo gîs ka̱a̱rɨŋ Da̱ʉ̂dꞌíŋ deém! Ná Jáásodʉŋo–ii Loŋpii! 12 Na in dɨ́eŋ ósom–ii: Dê–lé kwě síŋ bʉmmóŋ nás kí jʉrɨ nɨɨ̌ŋ nás tabbâna'ŋ írí lúpíŋ." 13 Séttin namá melega'ŋ dáldá appâ lóóŋála alá jaawíl ka̱ɨŋ nás kí ila meleg lʉddʉŋol nás Wʉ́o–sí mʉjjé pɨe, 14 "Ná in beléŋá Galaŋa Wʉ́o lé–ii alá írí sîw kee na a̱a̱pɨŋ sʉʉrʉ'ŋ írí kwa kila–lé asá yee–sí dɨ́eŋ rɨɨŋ tullé–ii." 15 Liya alá melega wʉoŋa–sí júndíe ná jaawíl píŋíe, wʉoŋa namás kayé ná suúr kírsiŋa ná in kámiŋa, "kaál koo Betlaam ná ka̱gɨ́l ʉʉ ɨd alá eŋa aísa Loŋpii dééŋiŋ risiŋo, namá kí kajala Betlaam keéŋé ná ka̱a̱gʉl." 16 Namá Moo–sí na Ɨ́sɨb–sí kʉmmé na kwě dee ittî nás tabbâna'ŋ írí kee nás ʉŋɨ . 17 Ǎlbás ila kwě–sí ka̱gɨle, Namás ila belé–sí ba̱rʉŋa kulíe asá yeeŋa–sí kwě'ŋ aáŋé. 18 Na kwa nyét asá ila belé kel kámmíe asá wʉoŋa a̱ǎ̱ŋɨl bás pírjeŋ káwe. 19 Marraŋ Moo kila ʉʉŋa–sí nyét bás kí kilmá bawa, namá nîŋ ta̱bʉ'ŋ ʉ́ndʉla. 20 Liya wʉoŋa namá kawŋíe nás Wʉ́o–sí mʉjjé kawe, na kééŋ galaŋa'ŋ kírsiŋa, na ʉ́dóŋá alá kel kámmíe na alá ka̱gɨle bá seeŋa ɨŋɨ, in asá yeeŋa–sí kowe. 21 Îsa sís Wʉ́o sís dóŋa kayé: Soog oson na ɨɨs–lé abá ila tin paago áláŋ yee–sí kande, namás kona Îsa kaníe, kona kila asá yee–sí ila meleg íní miǐn ila âl yee dééŋ íya'ŋ dɨó á kayéba. 22 Asá bás dɨ́eŋ tin ila agíŋí asá yeeŋ kwa–sí kí Mûsa'ŋ dáálí'ŋ dorá tiyyá kawe, Ɨ́sɨbɨŋ kí Moo namá kábé nás Jʉrsalam keéŋé ásáŋ Loŋpii–sí káwlíya. 23 in ná ábá Loŋpiíŋ dáálí–le rímmeŋ eŋa, "alá in beléŋ kwě dee bi kwě dee nás bikir–ii bás Loŋpii–sí kanníya." 24 Na ǎ̱w nás deépa ka̱rʉ́ʉl ǎl Loŋpiíŋ dáálíle kee, orráŋá gʉ̌mboŋa'ŋ sogóŋéŋá, wala gal orráŋá Sʉnɨ́ŋá'ŋ pʉdʉ́gá'ŋ sogéŋá. 25 Íne Jʉrsa̱la̱m namá dʉó kééŋá ná sɨmon ka̱rîŋɨ, ná dʉó wá̱rɨg kééŋá naŋ ta̱gɨ kééŋá. Namá kééŋá nás Israîlíŋá'ŋ jopó jaana, naŋ dog kʉo tiyyáŋa dééŋ írí ka̱ɨ́ŋɨ́. 26 Ila belé–sí yee aáŋés kí kʉo tiyyáaŋa'ŋ dorá Yé áláŋ á wayíba namaŋ níŋ Loŋ pii Jááso dʉŋo–sí já̱á̱gɨl. 27 Namás kʉo a̱rgɨ́e nás toŋ tiyyâŋa'ŋ mátár nyeéŋé. Asá kwě'ŋ wa̱lɨŋa ila kwě Îsa–sí dɨó kéle ásáŋ kɨ́eŋ áádéŋá káwa inná ǎlbá dáálí–le rímmeŋ ɨŋɨ, 28 Sɨmon namás kí koo bawa nás Wʉ́o–sí mʉjjé piá nás in kwǎ, 29 "Ába kuri Loŋpii iná abá Jɨ́ juwaJɨ́ naa dɨ́ɨ́ŋ koy–sí jundí, ná kí maale sooga kurráŋa úúŋú. 30 Iláiŋ ná kúíŋ kʉ́ŋɨ́ dɨ́ɨ́ŋ jopó–sí já̱gɨ́le, 31 ila jopó asá jɨ́ kwa nyéttǐŋ kʉ́ŋɨ́–le testes jâ. 32 Hérra'ŋ tawrá jawí ila alá jâra nyétle péégél áláŋ tʉ́ʉ́beŋ kɨŋɨ na kɨ́ɨ́ŋ galaŋa kɨ́ɨ́ŋ kwa Israílíŋá– le." 33 Kwě dee'ŋ íya na bâ–sí bát si kila beléŋá ma̱yɨ ɨŋɨ. 34 Ǎl sɨmon kwǎ, lia Sɨmon namás yeeŋa–sí bora pattá piyá na dééŋ íya Moo–sís in kwǎ, "in kwě–sí íne Israîl dɨó bás déllin iláiŋ ka̱a̱rɨŋɨ áláŋ dééŋ ʉʉ́ŋ kwa soŋŋâ káwyáal na kwa soŋŋâ nás gal kaáwlal, namá ila ósom eeŋ náŋ kwa kaareli– 35 Naŋ áláŋ kilmaŋa soŋŋâ'ŋ bisara'ŋ arrá kóró, na jɨ–sí áíláŋ kilmá soŋŋâ sondorg eeŋ inná aíla saar kilmá bétél." 36 Ɨ́de Panalꞌíŋ kwě nɨw ǎl Anné ka̱rɨ̂ŋɨ dog domoŋdʉŋo kééŋá. Ǎl aserꞌíŋ óré–le kééŋá. Yé namá marraŋ soŋŋá toy eŋa. Anné kí dééŋ jaré ayéŋá oson na a̱w–si kʉʉ́ŋɨ asá yeeŋ suur keéŋé, 37 Liya namá birmît sayí namaŋ kééŋ ayéŋá weyyéŋá oson na ɨɨs na oŋaal pa̱a̱gʉl. Yé toŋ tiyyâ–sí péllét á júndíba, marraŋ bâŋ Wʉ́o–sí ba̱gɨ pii ná sîŋ luul na tóó borrá bʉʉ́ŋél naŋ sîŋ jʉ́ʉ́mel. 38 Na kí ila tin yáa namá dɨ́elé êl nás Wʉ́o–sí assó piá naŋ dog kila kwa–sí nyéttin kwě'ŋíŋ–si risiŋo ǎl Jʉrsa̱la̱mꞌíŋ jopó–síkááníŋí. 39 Liya abá Moo na Ɨ́sɨb kila ʉ́dóŋá nyét kááwe ǎl Loŋpiíŋ dáálí kôyil, Yeeŋ namás ka̱ɨŋʉl Ga̱lɨ́lɨ dɨ́eŋ deem Nasaras–lé kawŋíe. 40 Kwě namás tʉ́ɨ́y nás ka̱kkɨ́ré eŋa naŋ si kí rɨɨŋ pis eŋa naŋ Wʉ́o'ŋ tʉllɨŋ dééŋ suúr kééŋá. 41 Îsa kwě toŋ tiyyâ–lé: Ayé bi ayé dééŋ íya na bâ bâŋ Jʉrsalam írí jándo'ŋ sǔbu'ŋ kanníya. 42 Ǎlbá kééŋ ayéŋá weyye na a̱w pa̱a̱gʉl, lia Îsa namá nîŋ kíeŋ sǔbu'ŋ arrá kanníya. 43 iláiŋ ná kila kwa'ŋ áádéŋá ka̱ɨ́ŋ. asá bás sǔbu agíŋí asá dééŋ íya kí dééŋ bâ kawle ná tóŋ kawŋítíeŋi ,Îsa kwě namás Jʉrsa̱lam ka̱rɨ'ŋ sayí, ná dééŋ íya na dééŋ bâ ás kalŋaba. 44 Yeeŋ kí soog nyét namá kɨleŋe, namás in dɨó ka̱ɨŋ Îsa kwě ǎl dáldá'ŋ dɨó kee, lia namás kawle ná kɨ́eŋ aala na ampâra'ŋ dɨó kóili. 45 Liya asá á kʉmméba, namás ka̱ɨŋʉl ná Jʉrɨ́sa̱la̱m kawŋé áláŋ yee koiŋíya. 46 Liya soog ɨɨsꞌíŋ írí namá keéŋé nás toŋ tiyyáa'ŋ márár kʉmmé, ná kee ná gʉʉdpáálíŋá'ŋ dɨó ǎ̱w, nás kíeŋ beléŋá kel aam, na jɨ́ŋoŋa dî jɨ́ɨ́lel. 47 Dʉó bi dʉó bás kelamí bás pirje eŋa in kwě ʉ́dóŋá'ŋ arrá ay–ii rá̱ɨ́ŋél na jɨ́ɨ́ŋoŋa–sí ay–ii jáwíti. 48 Dééŋ íya na bâ albá ka̱gɨle namás káálíŋá tɨe, dééŋ íya namás in kwǎ, "Dúíŋ kwě ay–ii lóŋ nái kɨŋa in nâŋ júyó? Nái jundí ká na dɨ́ɨ́ŋ bâ in nâŋ kí kurrâ koiŋí. 49 Yé namá in jáwí, "Na bɨ́ kaa kaáŋ gibóil? Bɨ́ ás baluŋ bâ ká áláŋ dúíŋ âbba'ŋ tóŋ a̱w? 50 Marraŋ yeeŋ ila belé'ŋ arrá á ka̱rʉ́lba asá Îsa yeeŋa–sí beléŋá. 51 Yé namá yeeŋa–sí ba̱gɨ piá namás kawle ná ta̱bʉ Nasarasꞌíŋ ere kawíe. marraŋ dééŋ íya ʉ́dóŋá–sí kí dééŋ kilmá bawa. 52 Îsa namás suúr na rɨɨŋ–lé tʉ́ɨ́, nás Wʉ́o na kwa–sí dééŋ rɨɨŋ tullé eŋa.