Kembiyo 13

1 Kéllúwáá wɔ́ɔ́ kàrǝ̃́sàmbáà dá wó Antɩɔsǝ rɛ́ Yambadóréé ré. Bɛ̄ dámǝ́ Barnabasɩ wɔ́ɔ́ Sɩmɔn wéé bā kòm bé Nizɛrǝ dó Lusius wéé lɩ́ Sɩrɛnɛ dó Manayɛ̃ wɔ̃́ɔ̃́ Sɔlɩ. Manayɛ̃ wɔ̃́ɔ̃́ zàmnáá rɛ̃́ ɲuti Erɔɔde gɛ́rsǝ́ mɛ́ tɩ́ɲã́ rɛ̃́. 2 Dɛ́ dàlǝ́, bā wó Yamba kɔ́gnɛ́ bán bā dɩ̃́ɩ̃́ bā níí, wṹzùŋṍ kɛ́ndɛ́ gɔ́lʋ́ bǝ́rá bé yáà: "Mɩ́ kòm Barnabasɩ wɔ́ɔ́ Sɔlɩ tóm kéè ré yémbán bɛ̌, dʋ́wán bɛ́ mɩ́ rɛ̃́, bʋ́dáyàlǝ́ bá dá gǝ́." 3 Bā dɩ̃́ɩ̃́ bā níí bā zǝ́rǝ́ Yamba kéèbán, bá pɛ́lǝ́m bá núúsǝ́ Barnabasɩ wɔ́ɔ́ Sɔlɩ bán bā dú bɛ́ bá várǝ́. 4 Barnabasɩ wɔ́ɔ́ Sɔlɩ tɛ́rǝ́m wũ̀zùŋṍ kɛ́ndɛ́ bán bā vám Selusi Bā zʋ̃́mǝ́ kókǝráá rɛ́ bá vá Sɩprɛ sɩ́rɛ́ númúú rẽ́ bɛ́nbɛ́nɛ́ rɛ̃́. 5 Bā dɔ̀ngáá Salamɩnɛ, bā gɔ́lʋ́mǝ́ Yamba gɔ́láá yawuduwaa rɛ́ Yamba kɔ́gnɛ́ dóráá rɛ́. Yohana dá wó bā kán ʋ̀ kúsú bɛ́. 6 Bā kɔ́kʋ́mǝ́ kɩ́ sírɛ́ númúú rɛ̃́ bɛ́nbɛ́nɛ́ fó Pafɔsi. Bā nám bɔ́ sʋ́lʋ́mɛ́ti tɩ́ɲã́, yawudu kéllú kɩ́má tʋ́llʋ́ dàlǝ́, ʋ́ yíréé Barjesu. 7 Ʋ̀ dá wò gʋ́vɛ́rnɛ́rɩ́ Sɛrzius Polus kán díní. Ʋ́ gʋvɛrnɛrʋ̃́ʋ̃́ dá dámǝ́ nɛ́ŋ sògúmarɩ̃́ti ré. Ʋ̀ sémǝ́ kérǝ́ŋã́ kóré bá vá Barnabasɩ wɔ́ɔ́ Sɔlɩ kòm nʋ̀ndɩ̀tɩ́á ʋ́ dá pɩ̃́ɩ̃́mǝ́ Yamba gɔ́láá ʋ́ lʋ́gʋ́. 8 Dó sʋ́lʋ́mɛ́tí Elmas, Barjesu ré yíréé kɩ́ wɔ́ gǝ́rɛ̀kǝ̀máá wɔ̃́, ʋ̀ tɔ̃́rʋ̃́mǝ́ Barnabasɩ wɔ́ɔ́ Sɔlɩ rɛ́ kóré. Ʋ̀ pɩ̃́ɩ̃́mǝ́ màndǝ́ŋá kéè ré pá gǝ́ pán gʋ́vɛ́rnɛ́ɛ́rʋ̃́ bʋ́ mʋ̀ŋàrɩ̃́ dá. 9 Kɩ́bán Sɔlɩ, wéè bā kóm bé Poli, ʋ̀ sùwòó wũ̀zùŋṍ kɛ́ndɛ́ wɔ́, ʋ̀ sèmǝ́ ʋ́ yíkó ʋ́ sʋ́lʋ́mɛ́ɛ́tí bán dó ʋ̀ sé yáà: 10 "Nɛ̀ŋ sòòrí sógúmárɩ̃́ wɔ̃́ɔ̃́ námbárá búúdú fã́ wɔ̃́, Sṹtã́ã́ná bǐ, térǝ́nàrǝ̃́ fã̀ã́ rɛ̃́ zɔ́gʋ́, ǹdá ŋuti ré kém térǝ́nárɩ̃́ rɛ̃́ wúsúgɛ́ dʋ̀? 11 Nán ŋuti ré núú ńbán wɔ́nɛ́, ńpán ńdá bʋ́kʋ́ rɛ́, ǹdà wʋ́yáá rɛ́ pórúŋáá ná dáá gɛ́lá zɛ́rɛ́. Kɩ́ gɩ́ɲã́ bíyé tɩ́ɲá rɛ̃́, Elimas rɛ́ sé kárǝ́mǝ́, kɩ́rɛ́ póndé, ʋ̀ dámǝ́ bʋ̀kʋ́ rɛ́. Ʋ̀ dá gíndénmǝ́ gɩ́ɲáá fã́ã́, bʋ́dáyàlǝ́ ʋ́ mʋ́n ʋ̀ núú ʋ́ vɔ́ɔ́. 12 Gʋvɛrnɛrʋ̃́ʋ̃́ ná kɩ́ tɔ́gɔ́ dáárɩ́ɩ́ kéèbán, ʋ̀ dám mʋ́ŋárɩ̃́. Kàrǝ̃́ŋʋ̃́gǝ́ kéè ré dá Ɲuti ré tɔ́gɔ́ kán bɛ̌, gǝ́ dámǝ́ ʋ́ kàwʋ́nɛ́ kɔ́kɔ́ɔ́. 13 Poli wóó ʋ́ dʋ́llʋ́wáá zʋ̃́mǝ́ kókǝ́ráá rɛ́ Pafɔsi bā vá Pɛrzé kɩ́ wɔ́ɔ́ Pánfílí ré zámnáá rɛ̃́. Yohana kɔ́glʋ́mǝ́ bá bán díní ʋ́ nʋ́nʋ́ ʋ́ vá Zeruzalɛm. 14 Bá mʋ́nmǝ́ bá kém bá lɩ́ Pɛrzé bā vá dɔ́ngʋ́ Antɩɔsǝ kɩ́ wɔ́ɔ́ Pisidi ré zàmnáá rɛ̃́. Bā zʋ̃́mǝ́ Yamba dóré kɔ́ɔ́gǝ́ rɛ́ wɔ̃́ŋã́n bā gǝ́ndǝ́. 15 Sàrɩ́yáá wɔ́ɔ́ kéllúwáá rɛ́ sɛ́wáá rɛ́ póndé, Yamba kɔ̀gnɛ́ dóréé ré ɲuti sèmǝ́ kérǝ̃́ŋá kóré bǝ́rá bé yáà: "Bǎbíyóbé, wáázú gɔ́lá dʋ́kʋ́ yá kán yá bʋ́gʋ́lʋ́ zàmágǝ́ rɛ́. Yā gʋ́rʋ́mǝ́ yá gɔ́lʋ́ wɔ́nɛ́." 16 Poli zǝ̃̀nmǝ́ ʋ́ tákǝ́ ʋ́ núú ʋ̀ sé yáà: "Israɛllɛ́ láábɛ́, dó yárǝ́ béé wʋ́ndʋ́gʋ́ sé, séán yá zʋ́nɛ́. 17 Israɛllɛ láábɛ́ Yamba gɔ́rʋmǝ́ ɩ́ tʋ́rʋ́wáábɛ́. Ʋ̀ dǝ́kǝ́m bá búúdúgǝ́ bà wò Misira kéèbán, ʋ́ gɔ́rʋ́mǝ́ bɛ́ díní ʋ̀ gʋ́rúmá kɔ́ɔ́ wɔ́. 18 Ʋ̀ dám bā tɔ́gɔ́ bɛ́ntɔ̀sǝ́rǝ́ pɔ̀rɔ̀ kómbúrógǝ́ ré béná fɛ̃́náásǝ̃́ rɛ̃́ zɛ́rɛ́. 19 Wʋ̀ nɛ́nǝ́m búúdú nímpɩ́ kanan zàmnáá rɛ̃́, kɩ́rɛ́ póndé, ʋ́ kɩ́ zàmnáá bǝ́rá gǝ́ dá bā yán nɛ́ 20 béná wónáásǝ̃́ fǝ́sǝ́nɔ́n nɛ dʋ́. Kɩ́rɛ́ póndé, ʋ́ pánmǝ́ bʋ́ʋ́dʋ́ gʋ̃́nʋ̃́rʋ̃́wã́ ɩ́ tʋ́rʋ́wáábɛ́ rɛ́ fó gǝ́ dɔ́ngʋ́ kéllú Samʋɛllɛ wánkátɩ́ɩ́ bán. 21 Kɩ́bán bā pʋ̀nmǝ́ pɛ́ɛ́ Yamba kán. Ʋ́ pánmǝ́ Kis ré bìɩ́bɔ́ Sɔlɩ bǝ́rá, wʋ́ lɩ́mǝ́ Benzamɛ búúdú gǝ́ ré. Ʋ̀ gǝ̃ndǝ́mǝ́ bā ɲíné béná fǝ̃́náásǝ̃́ rɛ̃́ zɛ́rɛ́. 22 Yamba kàɲán Sɔlɩ bán kéèbán, ʋ̀ pánmǝ́ bǝ́rá Dawʋda ʋ́ dá pɛ̀ɛ̀ rɛ́. Ʋ̀ gɔ́lʋ́mǝ́ ʋ̀ tɔ́gɔ́ kán bé yáà: "Mɩ́ námǝ́ Izayɩ rɛ́ bìɩbɔ́ Dawʋda. Wʋ́ tɔ́gɔ́ dám mɩ́ rɛ̃́ yémbán, ʋ̀ pɔw dá mɩ́ɩ́ dɩ́ngɔ́ gǝ́ níí súrù.' 23 Yamba dámǝ́ Dawʋda búúdú dʋ́kʋ́ wɔ́ Israɛllɛ sóŋṹrṹ gǝ́ málǝ́ ʋ́ nìì séárɩ́ɩ́ wɔ́. Kɩ́ dámǝ́ Yesu ré. 24 Ńgé wóó ʋ́ pɔ́w kʋ̃́, Yohana dá déémǝ́ Israɛllɛ́ láábɛ́ wáázú bé bá lɔ́ŋsám ba- zúnúúfúú ré bā zʋ̃́ númú. 25 Yohana tóm né nììsúrúŋṍ kɔ́gsáá, ʋ̀ dá gɔ́lʋ̀mǝ̀ bé yáà: "Yárǝ́ méndenmǝ́ bé wʋ́rʋ́w mɩ́wɔ̃́. Wwéwè yá tórú bɛ̌ wʋ́ dàgǝ́ mɩ́wɔ̃́. Nàngǝ́, ʋ́ pírím mɩ́ɩ́ póndé, mɩ́ wó zɛ́m wʋ́ làlɛ́ɛ́ rɛ́ wṹní rẽ́ vólé wó dǝ̃́ngán.' 26 "Bǎbíyóbé Ibrahima búúdúgǝ́, dó yárǝ́ béè ré wʋ̃́dʋ́gʋ́ Yamba sé, ńgǝ́ sòŋé gɔ́lá kérǝ́m yɩ́lá. 27 Zeruzalɛm wɔ̃́ɔ̃́ bā ŋúténá wò Yesu ré tɔ́gɔ́ fã̀ã̀mdán. Kéllúwáá rɛ́ gɔ́láá kéè ré kérbǝ́dén wũ̀zùŋṍ dɛ́ɛ́ rɛ́ wɔ̃́ɲán, bā wò kɩ́áá fã̀ã̀mdán. Bā súrúmǝ́ kɩ́ gɔ́láá rɛ́ níí bá zàrǝ́gǝ́ Yesu bán kéèbán bɛ̌. 28 Bàá bā wò tǝ́má tɔ́gɔ́ kááká ná wʋ́ bán, bā zǝ́rǝ́mǝ́ Pɩlatɩ bé w ʋ̀ gʋ́w. 29 Tɔ́gɔ́ kéè ré wã́rã́llɛ́ dá wò Yamba sɛ́wɛ́ɛ́ Yesu ré tɔ́gɔ́ kán, kɩ́ fã́ã́ rɛ̃́ níí súróllé póndé bā kán, bā tìsǝ́mǝ́ wʋ́ bā kórú gʋ́wɛ́ dã́ã́ bán bā sé vɔ́m nɛ́. 30 Dó Yamba wɔ́mǝ́ ʋ́ wʋ́ lɩ́ tǝ́páá rɛ́ bɛ́nɛ́ rɛ̃́. 31 Yesu wóó béè ré lɩ́ Galile zá wɔ́ bā vā Zeruzalɛm bɛ̌, wʋ́ bʋ́gʋ́lʋ́mǝ́ ʋ́ súgó bɛ́ rɛ́ dáá bòngó zɛ́rɛ́. Wɔ̃́nɛ́ bɛ́ dámǝ́ kàsétǝ́ t́éná rɛ̃́ bā gɔ́lʋ́ bā gɔ́lʋ́ Israɛllɛ́ láábɛ́ kàn wʋ́ tɔ́gɔ́ kán. 32 Yɩ́rɩ́ gɔ́lʋmǝ́ mɩ́ nní kɩ́wárǝ́ yɩ́ndǝ́ yálá bé Yamba dá dá níí séarɩ́ɩ́ kéè ɩ́ tʋ́rʋ́wáábɛ̄ rɛ́ bɛ̌, 33 Wʋ́ súrúmǝ́gǝ́ yɩ́lá zɛ́ngɛ́, yɩ́rɩ́ béè ré dá bā búúdúgǝ́ ré. Ʋ́ wɔ́mǝ́ Yesu ntóó gǝ́ wã́rã́rǝ̃́ wó Zaburu nííɲánáá rɛ̃́ yàlǝ́ bɛ̌: 'Mɩ́ɩ́ bǐbɔ́w ńwɔ̃́, Mɩ́ lʋ́rʋ́mǝ́ nʋ́ zɛ́ngɛ́.' 34 Yamba dá gɔ́lʋ́mǝ́ bé wʋ́ pɔ́w ʋ́ wɔ́ wʋ́ ʋ́ kórú tǝ́páá rɛ́ bɛ́nɛ́ rɛ̃́ bʋ́dáyàlǝ́ ʋ̀ bʋ́ ɲɔ̃́rʋ̃́. Wʋ́ gɔ́lʋ́mǝ́ bɛ́ rɛ́ bé yáà: 'Mɩ́ tákǝ́ níí séárɩ́ɩ́ kéè Dawʋda rɛ́, mɩ́ páá pɛ́lǝ́ kɩ́ dɔ́ɔ́ kɛ́ndɩ́yáá yárǝ́ bán, gǝ́ gʋ́rʋ́yán gǝ́ zǝ́ŋ.' 35 Kɩ́rɛ́ pán ʋ́ gɔ́lʋ́ Zaburu gɩ́ɲá dʋ́kʋ́ rɛ́ bé yáà: Ńdá tɛ́rǝ́ ńdá sàmállɛ́ ńɲɔ̃́rʋ̃́.' 36 Dawʋda mɩ́ɩ́ sʋ́lʋ́mǝ́ Yamba tɔ́gɔ́ kórárɩ́ɩ́ rɛ́ níí ʋ̀ wánkátɩ́ɩ́ bàn, kɩ́rɛ́ póndé, wʋ́ tɩ́wʋ́mǝ́. Wʋ́ tɩ́wʋ́gǝ́ kòyímǝ́ ʋ́ tʋ́rʋwáábɛ́ kúlé, ʋ̀ ɲɔ̃́rʋ̃́mǝ́. 37 Dó Yamba wɔ́ wéè ʋ́ kórú tǝ́páá rɛ́ bɛ́nɛ́ rɛ̃́, wʋ́ wò ɲɔ̃́rʋ̃́. 38 Bǎbíyóbé yárǝ́ sʋ̀lámǝ́ bé zùnúúfú yààfǝ́nɛ́ tɔ́gɔ́ gɔ́lʋ́mǝ́ yálá Yesu ré. 39 Bé yárǝ́ dā gʋ́rʋ́ yā nā gɔ́nɛ́ kéè ré Mʋsa sàr'ɩyáá rɛ́ pángá rɛ́, lààbɛ́ bèé ré déé mʋ̀ŋàrǝ̃́ bɛ̌, bɛ̄ fã́ã́ gʋ́rʋ́mǝ́ bā nā gɔ́nɛ́ kɩ́ tɔ́gɔ́dǝ́ fã́ã́ bán ńgǝ́ Yesu ré pángá rɛ́. 40 Sǝ́námǝ́ yá súgó bʋ́dáyálǝ́ kéllúwáá gɔ́lʋ́ bɛ̌, kɩ́ bʋ́ yárǝ́ nā. Bā sé yàá: 41 'Nángǝ́, yárǝ́ bɔ́nzɛ́yɩ́ sèérúwáá, yárǝ́ dámǝ́ kàwʋ̀nɛ́ yá nɛ́nɩ́, nʋ̃̀dɩ̀tɩ́á mɩ́ páá dā tɔ́gɔ́ dálǝ́ yállɛ́ wánkátɩ́ɩ́ bàn, nɛ́n dʋ́kʋ́ gɔ́lʋ́gágǝ́ yálá, yárǝ́ dá mʋ̃́ŋ gǝ́ bán.'" 42 Poli wóó Barnabasɩ rɛ́ lɩ́ɛ́ɛ́ Yamba kɔ́gnɛ́ dóréé ré, lààbɛ́ zǝ́rǝ́m bɛ̄ bé wũ̀zùŋṍ dɛ́ɛ́ kèé ré pírí bɛ̌, bā nʋ́námǝ́ bā gɔ́lʋ́ kɩ́ tɔ́gɔ́dǝ́ bǝ́rá dɩ̀tɩ́á. 43 Dɛ́nǝ́gáá rɛ́ zɔ́kɛ́ɛ́ póndé, yàwúdúwáá wɔ́ɔ́ láá túúbnórĩ́ Yamba kɔ́gʋ́nʋ́rʋ̃́wã́ bóngó dʋ̀lʋ́mǝ́ Poli wóó Barnabasɩ́. Bɛ́ dá gɔ́lʋ̀mǝ́ bā kán bā témǝ́sǝ́ bɛ̄ bé bā tǝ̃́ŋán Yamba nɔ́mɛ́ kɛ́ndɛ́gǝ́ rɛ́ zɛ́rɛ́. 44 Kɩ́rɛ́ wũ̀zùŋṍ dɛ́ɛ́ dɔ́ngáá, zààgǝ́ rɛ́ láábɛ́ fã́ã́ bé pá bá sé bā zʋ́nɛ́ Yamba gɔ́láá wɔ́. 45 Yàwúdúwáá ná zámá kɔ́ɔ́gǝ́ kèébán, bā bɛ́nɛ́ súmǝ́ sĩ́kĩ́ĩ́rĩ́ wṍ, bā dā tɔ̃́rṹmǝ́ poli ré gɔ́láá bā tʋ́kʋ́ wʋ́. 46 Poli wóó Barnabasɩ gɔ́lʋ́m bá kán bɛ́nkʋ́lʋ́ wɔ́ bé yàá: "Gǝ́ dámǝ́ tʋ́lɛ́yɩ́ Yamba gɔ́láá gɔ́lʋ́ yállɛ́ dórú. Dó yárǝ́ kàɲã́mǝ́ gǝ́ bán, yà sǝ́m yā súgó bé yà wó zɛ́m wòyan kèé kɔ́mɩ́ɲã́n zɔ́kɛ́ wɔ́. Yɩ́rɩ́ pɛ́yɩ́ vā búúdú dǝ́páá kán. 47 Nʋ̃̀dɩ̀tɩ́á Ɲuti gɔ́lʋ́ kèé yɩ́llɛ́, nàngǝ́: 'mɩ́ túndúmǝ́ nʋ́ ńdá búúdú dǝ́páá rɛ́ pórúŋã́ rɛ̃́, bʋ́dáyálǝ́ ńvá sòŋé gɔ́láá wɔ́ fó tǝ̃́ŋábíyé ré gɩ́ɲáá fã́ã́ rɛ̃́.'" 48 Búúdúdǝ́ lʋ́gʋ́ kɩ́ gɔ́láá kèébán bā bɛ́nɛ́ dám yɩ́mbán bā kɔ́gɔ́n Yamba gɔ́láá. Wòyándǝ́ kèé ré kɔ́mɩ́ɲán zɔ́kɛ́ bɛ̌ rɛ́ níí kórú bèé ré bɛ̌, bɛ̌ fã́ã́ dám mʋ̀ŋàrɩ̃́. 49 Ɲuti ré gɔ́láá sɛ́yɩ́mǝ́ kɩ́ zámnáá rɛ̃́ gɩ́ɲã́ã́ fã́ã́ rɛ̃́. 50 Dó yàwúdúwáá síwúsǝ́mǝ́ kã́ã́ yíré kɔ́gyá téná sé wʋ́ndʋ́gʋ́rʋ́wáá dálǝ́ wɔ́ɔ́ zààgǝ́ rɛ́ zɛ́rɛ́ɛ́ làà kɔ́gyá dálǝ́ Poli wóó Barnabasɩ bán bā zím bɛ́, bā dɩ́wʋ́ bɛ́ bā kórú bá zàmnáá rɛ̃́. 51 Bɛ́ zíwúmǝ́ bā nɛ́ɛ́ tɛ́ndǝ́ bá yémbán, kɩ́rɛ́ póndé, bá vá Ikɔnɛ. 52 Mʋ́ŋʋ́rʋ̃́wã́ã́ mɩ́ɩ́ súmǝ́ bɛ̀nyɩ́ndǝ́rɩ́ wɔ́ɔ́ wũ̀zùŋṍ kɛ́ndɛ́ wɔ́.