Magara 8

1 Sog dííg–lé, kwa'ŋ dáldá soŋŋâ kééŋá wlá a̱rɨ ás ka̱ɨ́ŋba áláŋ kámíya. îsa namás kééŋ majira–sí ta̱rɨ́piá, namás in kwǎ. 2 "Ká ása kin kwa'ŋ dáldé ni náiŋ aiŋ. naŋ si sooga ɨɨs kaiŋ íné kí kɨ́eŋ, walá a̱rɨ ás ka̱ɨŋba áláŋ kámmíya 3 Abá bundí ná kɨ́eŋ toŋa burŋa kawŋíe, asá yeeŋ burŋa ka̱mʉ́ŋɨ, ɨdɨ̌ɨŋ ná kwa dííŋa saa soŋá karra kéle." 4 Kééŋ majira namá in kowe: "ki–ii náŋ taga kin kwa–sí taga pis piá kí na̱mɨ́e naŋ soŋŋâ ás kaŋba íné negêb–lé?" 5 Namá ɨŋo:"Karaŋa niǐn–si baiŋ?"namá in aáŋé: "Oson na a̱w." 6 Namás kwa–sí in kwǎ áláŋ sʉʉrʉ'ŋ dúu kóóŋol: Namá karaŋa oson na a̱w bawa namás assó piá namá dʉyɨ ná majira–sí íní áláŋ kwa–sí kaníya, namá kwa nyét–sí kaníe. 7 Naŋ dog–si púúná dokkéŋa ka̱ɨ̌ŋ ittáŋa: Namá dog si assó piyá, namá dog si in kwǎ kin–sí dog si bányi–ii. 8 Namá píssin kámmíe, naŋ si sáye ná kééŋ a̱rɨ́ŋáasá sáye geraŋa oson na a̱w pa̱a̱gʉl. 9 Na kila álá kámmíe namá líríŋá oŋaal la̱ɨ̌ŋ. lia namá kundíe ná keéŋé 10 ila tin–lé namá puuluꞌíŋ dɨó ká̱rɨ́ kí kééŋ majira namá da̱lmʉ̂sꞌíŋ a̱rɨ́ éla. 11 Pa̱rɨ́sɨ́ŋá namá kʉrʉl nás kuuŋe ná dée–lé kôili jaawíl, iláiŋ ná kóili–iiáláŋ karre. 12 kí dééŋ kilmá'ŋ dɨo kí kʉo namá in kwǎ: Kaáŋ kóili naáŋ doǒlá pirjeŋa–sí? áísáŋ belé'ŋ see wa: na'ŋ dogólá–sí pirjiŋa áíláŋ aníba!" 13 Lia namá júndí yeŋa–sí, namá pʉllʉꞌíŋ dɨó ka̱rɨ́ asi keer namá kí íllâ'ŋ ere nyáŋá. 14 Majira–sí lia namás yɨ́e áláŋ karaŋa kabe, liya walá karaŋa ás ka̱ɨ̌ŋba pʉllʉŋꞌíŋ dɨó bás karaŋ tog ka̱ɨ̌ŋ 15 Namá in kwǎ âl bâal–lé baa: "ǎl ba̱gɨ́lna ǎl éŋgéreŋ beeŋ Pá̱rá̱sɨ́ŋá'ŋ mʉ́ʉ́rʉ́–lé na Hírdôs sííŋá'ŋ mʉ́ʉ́rʉ́–le. 16 Namá dírrí gin kʉ́ʉl ná samara kalde, ná suǔrŋáa kámiŋa: "taraŋ karaŋa ás kaŋba. 17 îsa namás ɨwo namá in kwǎ: "kaáŋi–ii samaraŋa baldi, bɨ́ naŋ karaŋa ás baŋba? bɨŋa naŋ áis–lóŋítiba, naŋ–si ás baluŋba? kilmaŋa naŋ gî sondorog–gé? 18 kʉ́ŋɨ́ naŋ–si baiŋ naŋ naŋ á ba̱lʉba? naŋ–si kɨ́ló baŋ naŋ kil–ábamba? naŋ áis lóŋítíyaba? 19 Dog naŋ karaŋa oos ʉrɨ kwa líríŋá'ŋ dɨó, karaŋa guppaŋa píssin niǐn ka̱ɨ̌ŋ asá bába? yeeŋa–sí in náaŋ–si kwǎ: "weyye na a̱w." 20 Alá ká karaŋa ʉrɨ kwa líríŋá oŋaalꞌíŋ dɨó ,karaŋ geraŋa niǐn asá bába pis tɨ́r? namá in aáŋé: "Oson na a̱w" 21 Yá namás in kwǎ bɨ́ dééŋ arrá álá á ba̱rɨ́ŋélba taga?" 22 Alam dʉŋo namá tóŋ éla, na kwa nás kʉʉrʉ–sí kɨllʉl nás îsa–lé kéle ná sâd kawe ásáŋ gʉʉdpáálí. 23 îsa namá kʉʉrʉ–sí dóŋá tɨ́o ná írí já̱gɨ, naŋ si a̱rgɨ́ ná elle'ŋ paál rááŋá. liya namás dóŋá kʉ́ŋɨ́ paaso namá in kwǎ ka ja̱lʉ?" 24 Yé namá lóó já̱gɨ́laa, namá in kwǎ," ká âl dʉó a̱lʉ in ná kurú ná ɨloŋʉ." 25 Namá asi keer si dóŋá kʉ́ŋɨ paaso, liya dʉó namá kʉ́ŋɨ́ pa̱a̱lɨ́, lia namá lóó–sí túlléŋ já̱gɨ́la. 26 îsa namás in kwǎ ]l tóŋ jawŋí, "marraŋ deém á la á ja̱rɨ́ba" 27 Lia îsa namá koro kí kééŋ majiraŋ, Gáísar na Pilipusꞌíŋ éllé, dóra namá kééŋ majira–sí ɨŋo: "kwa ay–ii kámiŋa âl ká kii–ii aŋ?" 28 Yeeŋ namá in kaíe:"Yáaye jálodʉŋo–ii. na kwa kerŋa: ilíya. na kwa kerŋa âl domoŋ kwǎ'ŋ dɨó díg gi–ii." 29 Namás in kwǎ:"na bɨ́ ay–ii bámiŋ âl ká ki–ii aŋ?" Potoro namá in jáwí:"âl jɨ́ jaŋ Jááso dʉŋa!" 30 îsa namá núrgú íní namás in kwǎ dʉó keer–sí as buwaba dúíŋŋiŋ. 31 Namás tuuŋa nás gʉʉdpáálíti yeeŋ–sí, Dʉó'ŋ kwǎ–sí báŋ soŋŋâ táltáleŋ káwa, kwa appáŋa naŋ níŋ kaaríŋíyal, Pa̱rɨ́sɨ́ŋá'ŋ ta̱bʉŋa namaŋ kééŋ rim kwǎ, na soga ɨɨsꞌíŋ dɨó námás jáwla. 32 Yé belé–sí namá paalaŋ kwǎ. Potoro yee–sí kello á̱rɨ namás tuuŋa ná núrgú íni–ii 33 îsa namá nʉ́ŋɨ́ jáwí kééŋ majira–lé namá Potoro in kwǎ," karra jawŋí dúíŋ ka̱rɨ́ŋ, Mesêre! Jɨ́ loŋpiǐŋ ʉ́dóŋá–sí dɨ́ɨ́ŋ ta̱bʉ'ŋ á jawrítiba, namá marraŋ kwa'ŋ–sí jawríti," 34 Namás kwa–sí ta̱rɨ́ piá na kééŋ majira–sí,namás in kwǎ:"Abá dʉó kóil áláŋ gî kaa ka̱rɨ lʉ́o bá dééŋ suurꞌíŋ oró kóró, námá dééŋ ká̱ldá̱bʉ bawú námá–ii Kaa ka̱rɨ lʉ́o." 35 Na dʉó abá kóil ásáŋ dééŋ suur jópó báŋ jɨ́o, na dʉó dééŋ suur–sí jɨ́o dúíŋ ʉʉ̌ŋ na Injêlꞌíŋ bá síŋ jópóŋó. 36 Kaáŋ–ii ná da̱ldɨ'ŋ kwě sís tullé–ii annaŋ–si da̱ldɨ nyét dóŋa kee, naŋ dééŋ suur–sí jɨ́o. 37 Wala gal dʉldɨ'ŋ kwě dééŋ suur–sí ka síŋ jaa ásáŋ jópó. 38 Abá dʉó dúíŋ belé kel á amíba in tin níŋ dogólá, iláiŋ ná da̱ldɨꞌíŋ kwě ʉ́ndʉl áísáŋ keer abá kí dééŋ Mʉjjé na Meleka tulléŋa kwǎ.