Magara 14

1 Káwe áláŋ îsa–sí kawe: Asábás soga a̱w sáye asá Yahúda dɨ́eŋ írí jándo'ŋ sǔbu na buúsá asá tirmá á ka̱ɨŋba'ŋ sǔbu kawe, pá̱gɨŋa appâŋa na Mûsa'ŋ dáálí'ŋ gʉʉdpáálíŋá ka̱ɨ̌ŋ ná ʉ́cóŋá kí bʉ́dʉ kawe,áláŋ îsa–sí kéya ná kawe. 2 âl in ká̱mɨŋɨ kí sǔba'ŋ sog áláŋ á kaweba barán níŋ kwa kalbata káwa. 3 îsa sís Basana murréŋa kulíe, ǎlbá îsa Basana kéŋá Sɨmonꞌíŋ tóŋ ná nʉŋ aama, asá asi díg kewa kééŋá, ǎlbá yáa kí dóré tárrâ'ŋ éla nás mʉrrɨŋ mʉrrê tág díg kééŋá. Namá pʉyɨ nás îsa–sí ta̱bʉ'ŋ lúí. 4 In ʉʉ namá sóólá diɨ̂–sí kilmaŋa puyyá piyá. Nás kayé ná da̱lɨmɨŋ kawe "kaáŋ ʉʉ́ŋŋ–ii nás mʉrrɨŋ–sí hô jɨttɨŋ pii? 5 In mʉrrɨŋ–sí áláŋ–sikí dinára ɨɨs–lé soŋá kula, Nâŋ kééŋ Minimíniŋa kwa ka̱d–sí aní âl miieŋa gé. 6 Namás kayé ná yáa–sí lóómeŋ kawe: Marraŋ îsa namás in kwǎ," ǎl dítin bundí. kaáŋ ʉʉ́ŋŋ–ii nás yáa–sí lóó makké baw? Yé áisa ka–sí ʉʉ tullê dííg piá. 7 ásáŋ kérrég kwa ereŋa baŋ dɨ̂eŋ tés–lé, na tin bitin ná bóil básíŋ bányínti, Marraŋ ká kɨ́bɨŋa kérrég íné áláŋ á kaiŋba. 8 Yé âl ʉ́dóŋá nyét piá dééŋ eré ǎl yé taga pii–ii, Ná–ii mʉrrɨŋ suǔr jíŋí áíláŋ jʉrrɨ́le aasil piá. 9 Ká áísa kí seéŋ see ʉʉ́ŋsee ámiŋ lóóbi lóóle nás dʉldɨ́'ŋ dɨó nás belé tullê–sí kúlŋítíyá, kwa–sí áláŋ bá ta̱bʉ'ŋ ʉ́ndʉl belé tullé ǎl yé piá. 10 Yeeŋ gal ila dʉó'ŋ yáa ʉʉ–sí námás kwa kerŋa–sí aáŋal: Jûdias Iskirôt, na pá̱gɨŋa appáŋa Jûdiya Iskirôt kurêmeŋa weyye na a̱w–lé kéŋá, namá pá̱gɨŋa appâŋa–lé nyáŋá ásáŋ îsa–sí boot aara'ŋ dû kélló 11 Namá in ʉʉ'ŋ írí kilmaŋa sɨmmó ɨŋɨ, Namás in aáŋé áláŋ sôŋgoŋa dîŋa ka níya ɨ́de Jûdis namás já ná koraŋa kôil ásáŋ îsa–sí boot aara'ŋ dû kéló 12 îsa kí kééŋ majira ka̱ɨ̌ŋ ná írí jándo'ŋ sûba kaweŋ–ii: Boósá asá tirmá á ka̱ɨŋba'ŋ soog díg kʉŋo kéŋa, ná Ya̱ʉ́da írí jándo'ŋ koléŋa káwe daábeŋ káwe, îsa'ŋ majira namá kɨ́ŋʉl, Jɨ́ jóil áláŋ aál koo náis írí jándo'ŋ nʉŋ–sí kêla náis Jɨ–sí aasil kaa?" 13 îsa namás kééŋ majira a̱w sís in kwǎ, "Deém boo nás kí ila dʉó báíti ǎl já̱rgɨs koro'ŋ bǎ̱w. ná ka̱rɨ búlo. 14 Na abá yé tóŋ ká̱rɨ́ ása bá toŋꞌíŋ sɨd–sí in buwa dáíŋ gʉʉdpaalí, "ǎl kôil ásáŋ loŋ abás rige díg baiŋ áláŋ yé kí kééŋ majiraŋ írí jándo'ŋ sǔbu'ŋ nʉŋ ɨ́de dɨó kámmía?" 15 Toŋꞌíŋ sɨd áísáŋ rɨge appâ írí kʉŋo–lé keeré ǎl lúúpíŋ ná aasili. Námáis éde nʉŋꞌíŋ oro bâ." 16 Kila majira a̱w namá deém kééŋe. Ná kila ótá–sí in nálaŋ kʉmmé ǎlbás îsa kwǎ, namá írí jándo'ŋ sǔbu'ŋ nʉŋ ɨ́de káwe. 17 ǎlbá lóó arra eŋa, îsa namá kí kééŋ kʉrêmeŋa weye na a̱w kéle ná ka̱a̱gʉ. 18 ila dɨo ǎl ka̱ɨ́ŋ ná jámꞌíŋ sidâb–lé ká̱wɨŋɨ, îsa namá in kwǎ, "Ká áisa kí seéŋ see uúŋ see áamiŋ, dɨ́eŋ dɨó díg ǎl kíeŋ kaiŋ ná nʉŋ kaam aísáŋ kaa boot aara'ŋ dû kelló." 19 Ila belé namá kééŋ mjira–sí kilmá sondorog piá, namás kayé tog tog nás îsa–sí in kámiŋa Jɨ́ mǎŋ ka–sí âre áis jaŋba?" 20 Yé namá in jáwí," ǎl kin kwa weyye na a̱wꞌíŋ dɨó dííg gi, ǎl in paŋgá'ŋ dɨó dóŋá já̱bɨ́tɨ ná kíe nʉŋ kaam. 21 Dʉldɨ'ŋ kwě áláŋ wayí niná ǎl Wʉ́o'ŋ domboreŋa toya'ŋ dɨó rímmeŋ eŋa, marraŋ ila dʉó ǎl dûyi áísáŋ kaa boot aara'ŋ dû kelló! kasáŋ ra̱ssɨ́e appâ poí kasáŋ uu jɨttɨ díg eeŋ ná marraŋ akér kééŋá ná marraŋ á ka̱a̱rɨŋɨba ." 22 Loŋpiíŋ luulꞌíŋ na̱mɨ́e, nʉŋꞌíŋ jámꞌíŋ jʉó–le îsa namá buús díig bawa namás bora pattâ piá, liya namá dʉyɨ namá kééŋ majira–sí íní namás in kwǎ," in sí ǎl babúŋ dúíŋ suur–ii 23 îsa namás kira kí tógóló írí já̱gɨ nás Wʉ́o–sí bora pattá piá namás kééŋ majira–sí íní yeeŋ namá kwa nyét ká̱bɨ́. 24 Liya namá kwǎ kin ǎlsi dúíŋ sarta'ŋ kewa gé ǎl kwa soŋŋâ'ŋ uúŋ bʉ́nyɨ́ŋɨ. 25 Ká áísa kí see'ŋ see uu'ŋ see ámiŋ miǐn íne ná ta̱bʉ'ŋ naa kira péllét áláŋ á ababa namaŋ níŋ Wʉ́o'ŋ kuri'ŋ dɨó kira kɨwwóŋa aba." 26 Namás lá̱ɨ́lá káwe, Liya namá paál kʉrʉl ná za̱ɨtʉ̂na'ŋ pʉ́go keěŋé. 27 îsa súrren si piyá ǎl Patoro dúíti áláŋ yee–sí íríŋí, îsa namás kééŋ majira–sí in kwǎ," Kwa nyét áíláŋ bundí kwa nyét áíláŋ bundí niná ǎl Wʉ́o'ŋ domboreŋa toya'ŋ dɨó rímmeŋ eŋa, áláŋ woŋ–sí aldó namá ʉrɨ́ŋá perra ɨŋɨ.' 28 marraŋ liya abás sállá eŋa, Ja̱lɨ̂l–lé áláŋ dɨ́eŋ ta̱bʉ'ŋ waar aagó," 29 Paatoro namá risiŋo," annaŋ gî kwa nyét kundíe ká áíláŋ á undíba." 30 îsa namá in jáwí, " Ká áísa uǔ'ŋ see ámiŋ kí in luulꞌíŋ túlé ná zoŋga asiŋa a̱w á kómólaba áláŋ asiŋa ɨɨs juwa áísǎ jaluŋba ." 31 Paatoro namás kí kurrâ in kwǎ, "annaŋ in lóŋ áláŋ kɨ́gɨ arrá kúsúŋ péllét áláŋ á waaba áisá aluŋba," kerŋa nyét namá inná laŋ aáŋé. 32 îsa'ŋ jʉ̂m Jasiman dɨó: îsa namá kí kééŋ majira lóó díg lekeéŋé ná Jasiman ka̱rɨ́ya, namá in kwǎ, "ǎl íne bôŋ a̱dɨdɨŋ ǎl ká ʉʉ̂me.l 33 îsa namá patoro na Yagúba na Yáaye–sí rááŋa ná kíeŋ arrá keéŋe namás jáá ná ka̱lɨ tɨél ná kʉrro jʉ́ŋɨ́tíyá. 34 Namás in kwǎ," áíla kurro júŋe namaŋ gîs lóó in lóŋ áíláŋ kuo korol, íne bôŋ ná kɨ́bɨŋa arrá ka̱a̱lɨ́ŋ." 35 Namá ittírig ta̱bʉ'ŋ nyáŋa namás kurgo'ŋ ooŋo ná jʉ́mo,ásáŋ kila mííneŋa'ŋ tin yee túga betó." 36 Namá in kwǎ, "Wʉ́o abáis Jɨ–sí a̱rɨ bi a̱rɨ há̱ɨnɨ in tógólo dúi–lé âl jabúŋ a̱rɨ ɨd jâ ǎl Jɨ́ jóil. ná ila áiba ǎl ká óil." 37 Namá kééŋ majira–lé píŋí namá búlóŋ ná ka̱ɨŋ ná kʉŋɨe, îsa namás Patoro, Sɨmon–sí in kwǎ "Bɨ́ bʉŋɨlá? kí tin tog dog á síŋ ba̱lɨŋolabá? 38 âl ba̱lɨ́ŋ na búmelsi áláŋ á gi karreba. kuo kóili áísáŋ nyiíŋíya marraŋ áila suur nyokké–ii. 39 îsa namá asi keer píŋí ná inná laŋ jʉ́mo niná ǎl waar jʉ́mo. 40 Marraŋ ǎlmíŋ kééŋ majira–lé wá̱ɨ́ŋa, namá bʉ́ló ná kʉŋɨe asi keer, déllin iláǐŋ ná kotêiŋa áláŋ kʉ́ŋɨ́ ká̱wlɨ́ya.namás á ka̱lŋɨ́ɨŋɨba kaa síŋ aáŋal. 41 ǎlbá îsa asiŋa ɨɨs–lé kééŋ majira–lé píŋí, Namá in kwǎ" Bɨ́ ba̱ɨ́ŋ sa ná umel bawíti na bʉŋɨ? ǎl soŋŋá–ii ! tin paago áláŋ Dʉldɨ'ŋ kwě–sí ka̱ttɨ́eŋa kwǎ'ŋ dóŋa kaye. 42 ása bawla ná koo; dʉó áísáŋ boot aara'ŋ dû kélló âl náŋ nas kíe kaŋ." 43 îsa–sí kéyé: in nálaŋ ásá îsa ká̱ɨ́ŋá ná risíŋá, namá Jʉ́dɨas éla alá kééŋ kʉrêmeŋa weyye na a̱w–lé aáŋa, namás kwa soŋŋâ jólólé nás saara na dʉlgoŋa ka̱ɨŋ, na pá̱gɨŋa appáŋa na Mûsa'ŋ gʉʉdpáálíŋá, na dɨɨnꞌíŋ tɨ́bóŋá ádden káwe. 44 ɨ́dé la̱sʉ́ʉs namás yeeŋa–sí ósoma dîi paalí, dʉó abás ká uto ámi âlbá yé–ii, âlbá bá̱yɨ nás íríŋa'ŋ dû baw namaŋ nîŋ baago." 45 Namá îsa–lé wá̱rɨg nyaŋa namás ta̱rɨ́piyá "Gʉʉdpáálí," liya namás uto amí. 46 Kwa namá îsa–sí kʉmé ná kéyé. 47 Kila kwa'ŋ dɨó ɨ́de ǎl kéériliŋi díg namá saar rááŋá ná pá̱gɨ'ŋ táárí dʉŋo díg–sí dɨ́ló béta. 48 îsa namás in kwǎ, "kayé ná kí saara na dʉlgoŋa béla, áíláŋ Kaa bâ̱yɨ niná ǎl Ká gáárim aŋ. 49 Ná kérrég kɨ́bɨŋa'ŋ kaŋ toŋ tiyyá'ŋ dɨó nás kwa–sí gʉʉd ááwlíti, na áibéélba. Marraŋ a̱rɨ ɨd ná Wʉ́o'ŋ domboreŋa toya kwǎ–le kee bá ǎ̱w ná eeŋ." 50 Liya kʉrêmeŋa nyét namá kaimíe ná kundíe. 51 Lúrédʉŋo namás déllin harîrꞌiŋ jʉrɨ suǔr ke, namá îsa–sí díbe póítíeŋi. Kila kwa ǎl kéle áláŋ îsa–sí kěyal, 52 Namá kôliŋi áláŋ yee–sí dog kěyal namás jʉrɨ kɨllʉl namá pogo kundíe ná sa̱kkɨ́ya ná dééŋ Harîrrꞌíŋ jʉrɨ júndí. 53 Ya̱ʉ́da'ŋ sagalꞌíŋ kwa îsa–sí kɨ́ŋʉl îsa–sí namás pá̱gɨ a̱ppʉ̂–lé keéŋe, namá pá̱gɨŋa appáŋa na dɨɨnꞌíŋ tɨ́bóŋá n Mûsa'ŋ dáálí'ŋ gʉʉdpáálíŋá nyéttin kéle. 54 Paatoro namá karra ka̱rɨ lʉ́ɨ́tíeŋi–ii, namaŋ pá̱gɨ appâ'ŋ matarꞌíŋ kíli dákkin paago, namá utú'ŋ kiǐli dákkin ooŋo Wʉ́oŋa'ŋ kíli áláŋ tokké eeŋ. 55 Pá̱gɨŋa appâŋa na Ya̱ʉ́da'ŋ sagalꞌíŋ kwa namá kee káwe, ásáŋ dʉó kʉ́mma ná îsaa–sí ja̱nɨ kuǐ já̱bɨ́ áláŋ kawe marraŋ walá dʉó tog dog ás kumméba. 56 kwa soŋŋâ îsa'ŋ írí pɨé káwe marraŋ kɨ́eŋ pɨéŋá ǎl káwe walá arrá ás ɨŋba. 57 Liya namás kwa dîi wá̱rɨg kawlená dééŋ írí pɨéŋá kawe na in ǎŋé, 58 "Kil kámi ná in beléŋá , ꞌaláŋ in tiŋ tiyyâ–sí aw ǎl dʉó piyá, námá sooga ɨɨsꞌíŋ dɨó keer utúmó ǎl dʉó áiba ná tʉʉm." 59 Marraŋ in belé–le dog walá kɨ́eŋ beléŋá arrá ás ɨŋba. 60 Liya pá̱gɨ a̱ppʉ̂ namá dɨ́eŋ ta̱bʉ'ŋ keera ná îsa–sí ɨŋo, "ájannibâ áláŋ jawí kin beléŋá aóla jɨɨ írí ka̱bɨ́tíyá. 61 Marraŋ îsa bá dírríígiŋ ooŋon ná ʉʉ á beléŋába. Pá̱gɨ a̱ppʉ̂ namá asi keer ɨŋo Jɨ́ jáásodʉŋo lá jaŋ, Wʉ́o'ŋ kwě asá bora pattá káwe? 62 îsa namáin kwǎ, "Ee, âl ká aŋ na bɨ́ áláŋ ba̱gɨ́l Dʉldɨ'ŋ kwě ǎl Wʉ́o appâ'ŋ dóŋá súru'ŋ ere ǎ̱w ná kí jaawila'ŋ kútuŋa'ŋ ʉ́ndʉl. 63 Pá̱gɨ a̱ppʉ̂ namá kééŋ jʉrɨŋa nyééra asá suúr kééŋá, Namá in kwǎ, "kaáŋ ʉʉ̌ŋɨ–ii ná naa kʉ́ŋɨ́ kwǎ kin–lé soŋŋâ bóil? 64 kelbámi ǎl Wʉ́o–sí ŋanyíŋ wala bɨŋa ay–ii gîs lóóŋ namá kwa nyét in ka̱a̱sɨŋɨ âl wáyyiŋŋi–ii . 65 Kwa dîi namás kayé ná kʉrgo kiŋítíyá na kʉ́ŋɨ́s kɨrgʉl na kí koŋa'ŋ da̱ldʉ́ma dɨb kanníyá, na in si kámiŋa áisa juwa kii nái taan. 66 Liya namá wʉoŋa–sí dóŋa kayé ná pulá káwíe: Paatoro in kwǎ îsa–sí ása á loŋba, ila dɨo ǎl Paatoro toŋ duu kwaŋꞌíŋ matʉarꞌíŋ kéŋá ná ǎ̱wɨŋɨ namá Pá̱gɨ a̱ppʉ̂ kʉŋo'ŋ kwě nɨw táárí dʉŋo éla nás dééŋ kíli betel . 67 ǎlbá Paatoro–sí já̱gɨ́la ná tukké ɨndel namá tullé dákkin diŋ já̱gɨ́la namás in kwǎ, "Jɨ́ dog âl kí ila îsa Nazarʉat–dʉŋo baáŋá ," 68 namá íríŋí namá in kwǎ, "ása á aluŋba." walá dééŋ arrá ála á a̱rɨ́ŋélba jɨ́ kaáŋŋi–ii ná jírsiŋ." namá toŋꞌíŋ tʉ́sʉ́–le nyaŋá namá zoŋga kómóla. 69 Kwě nɨw táárí dʉŋo namá Patoro–sí asi keer já̱gɨ́la namás kila kwa–sí ǎl ɨ́de kéériliŋi in kwǎ, "In dʉó ǎl îsa'ŋ kwa–léi!" Paatoro namá úríŋí namá in jáwí ká îsa'ŋ kwa–lé áláaŋba. 70 ǎlbá ni niin kʉ́ʉl kila kwa ǎl Paatoro'ŋ kíli kéériliŋi namás Paatoro–sí in aáŋé kíǎlbá kíeŋ baŋ jɨ́ âlbá Ja̱lɨ́ɨl dʉŋo jaŋ." 71 In tin–lé namás jáá ná nááleŋ pi–ii nás Wʉ́o–sí já̱bɨ́tɨ ká walá ila dʉó–sí dog ásaá aluŋba ǎl bɨ́ dééŋꞌíŋ bírsiŋ. 72 In dálaŋ zoŋga namá dog asi keer kómóla liya Patoro–sí namá ila belé ta̱bʉ'ŋ éla asá îsa in kwǎ, "a̱dɨd ná zoŋga asiŋa a̱w á kómólaba jɨ́ áláŋ asiŋa ɨɨs in juwa ka–sí áisa á jaluŋba ," Liya Paatoro namás jáá ná koom.